A szabadkai Boszniai Szerb Köztársaság Hagyományápoló Közösség szervezésében tegnap este az Ivan Sarić Műszaki Iskola tornatermében, mintegy 750 jelenlévő részvételével megtartották a hagyományos, tízedik Boszniai Szerb Köztársaság Estet. A rendezvényen, amely a Szerb Köztársaság és a Boszniai Szerb Köztársaság himnuszával kezdődött, jelen voltak Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Miloš Vučević miniszterelnök képviseletében Nemanja Starović munkaügyi, foglalkoztatási, harcos- és szociálisügyi miniszter, Stevan Bakić, Szabadka polgármestere, Mlađen Cicović, a Boszniai Szerb Köztársaság belgrádi képviseletének vezetője, és számos más vendég a Boszniai Szerb Köztársaságból és Szerbiából.

Bakić polgármester az ünnepségen jelenlévőkhöz szólva gratulált a Boszniai Szerb Köztársaság Hagyományőrző Közösségnek tíz éves fennállásához, sok sikert kívánt további munkájához, és rámutatott, hogy az egyesület vezetősége származására és szülőföldjére büszkén, e rendezvénnyel is igyekszik kiragadni a feledésből, megőrizni és ápolni szülőföldje kultúráját, hagyományait és szokásait.

„Ez a rendkívül aktív és jól szervezett egyesület, városunk számos hagyományápoló egyesületeként arra törekszik, hogy erősítse a szülőföldhöz fűződő kapcsolatokat, megerősítse és ápolja a szerb szellemiséget, kultúrát, hagyományt és kreativitást ezeken a területeken, de ugyanakkor a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon Szabadka fejlődéséhez és megerősítéséhez” – mondta Bakić polgármester.

Emlékeztetve arra, hogy Szabadkán az elmúlt időszakban számos projekt és sok nagyszerű dolog valósult meg, melyek közül egyesek láthatóak, mások láthatatlanok, de nem kevésbé fontosak, továbbá, hogy ennek a városnak a története során soha nem volt stabilabb a költségvetése, mint az elmúlt néhány évben. Elmondta, hogy minden olyan rendezvényt támogat, amelyet más vallású és nemzetiségű képviselők szerveznek ebben a városban, és tele van a szíve örömmel, amikor a szabadkai Hagyományőrző Napok rendezvény fejlesztéséről és népszerűsítéséről van szó.

„Voltak olyanok, akiket ez zavart, ami – hogy őszinte legyek – nagyon bántott. Soha nem kérdeztem meg, hogy kik lépnek fel az ő rendezvényeiken és milyen műsort adnak elő. De sokan emlékeznek még rá, hogy ők viszont vizsgálgatták az előadóink eredetét, és néhányan közülük soha nem bocsátják meg, hogy Baja Mali Knindza koncertet tartott városunk központjában. Én pedig éppen erre vagyok büszke” – mondta Stevan Bakić.

Hozzátette, a napokban meghallgatta a közelgő, június másodikára kitűzött helyhatósági választások egyik jelöltjének nyilatkozatát, aki egyebek mellett azt mondta, hogy „ők az egyetlen lokálpatrióta párt”.
„Szeretném, ha elmagyarázná nekem és a szabadkai közvéleménynek, mit jelent ez a lokálpatriotizmus, és azt milyen eszközzel lehet azt mérni. Vagy talán jobban szereti ezt a várost, mint mi? – Hát nem szereti jobban, ezt meg is mondom neki – mondta Bakić polgármester.

Hangsúlyozva, hogy ezen a csodálatos estén sem szabad megfeledkeznünk a déli tartományunkban élő testvéreinkről sem, akik létükkel a mi Koszovónkban védik a szent szerb területeket és szent helyeket, de nem feledjük a montenegrói testvéreinket sem, aki – mint mondta – a végrehajtó hatalom egy részének éppen az ellentéte.
„Nehezen esik ez nekem, mert én magam Montenegróból származom. Apám felől a legnagyobb szerb törzshöz, a Vasojevićékhez, anyai ágról pedig a hős Radulović testvériséghez tartozom, Komani településről. Számos montenegrói rokonom, és mert hozzátartozóim, őseim hamvai montenegrói sírban nyugszanak, feljogosít arra, hogy van ma este felszólítsam Milatovićot, Montenegró elnökét és Spajić miniszterelnököt, hogy ne tapossák híres őseink szent sírjait, és ne szégyenítsék a montenegrói szerb népet” – mondta Stevan Bakić.

Képzeljék el, mi lett volna, ha Janko Vukotić hadvezér megindul az akkori legnagyobb katonai hatalomnak számító Oszták-Magyar Monarchiával, vagy ha valamilyen módosító indítványokat nyújtott volna be neikik – tette fel a kérdést Stevan Bakić, és felidézte, hogy 1916. január 6-án, karácsony napján Janko Vukotić hadvezér Mojkovac mellett a montenegrói hadsereg 6500 vitéz katonájával kiállt a bécsi udvar 20.000 katonájával szemben, a szerb hadsereg védelmében.
„Ez az első világháború egyik legszörnyűbb csatája, amelyben a montenegrói hadsereg 5000 katonája esett el, és amely a két nép közötti testvéri szeretet történetének egyik legfényesebb példája. És most mindezt lábbal kell tipornunk? Montenegrónak az igazságra kell szavaznia a Biztonsági Tanács ülésén. És csak egy igazság van: Srebrenicában nem történt népirtás! Milatovićnak és Spajićnak pedig, ha nincs bátorságuk az igazságra szavazni, azonnal mondjanak le, és hagyják el azokat a pozíciókat, amelyekbe a montenegrói szerbek juttatták őket” – hangsúlyozta Stevan Bakić polgármester.

Nemanja Starović munkaügyi, foglalkoztatási, harcos- és szociálisügyi miniszter elmondta, hogy a Szerbiában és az anyaország határain kívül élő szerbek összekapcsolása alapvető érték a szerb kultúra, a szerb nyelv és írásmód, az ortodox hit és a szerb nép identitásának ápolása szempontjából.
„A Boszniai Szerb Köztársaság nemcsak a szerbek létezésének földrajzi kereteit képviseli, hanem egyben Szerbia szellemi és kulturális magját is. A szabadkai Boszniai Szerb Köztársaság Hagyományőrző Közösség egy híd, amely összeköti a Boszniai Szerb Köztársaság lakosságát velünk, akik itt élünk Szerbiában. A két elnök, Aleksandar Vučić és Milorad Dodik munkájának és elhivatottságának köszönhetően a Szerbia és a Boszniai Szerb Köztársaság közötti együttműködés soha nem volt jobb vagy konkrétabb, mint most, és soha nem volt ilyen magas, testvéri szinten” – mondta Starović miniszter, hozzátéve, hogy Szerbia és a Boszniai Szerb Köztársaság immár több éve együtt emlékeznek meg közös múltunk jeles dátumairól.
Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke a jelenlévőkhöz szólva elmondta, hogy örömmel oszthatja meg velük ezt a csodálatos estét, amely ismét megerősíti az egymást összekötő köteléket.
„Bármit is gondolnak a nyugatiak, véleményem szerint a Boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia egy ország, mert egy nép él benne. Mi és önök, akik a mi régiónkból származnak, mi soha nem voltunk boszniai szerbek. Mindig is szerbek voltunk. És soha nem szabad megengednünk, hogy minősítsenek minket, és elszakítsanak minket Szerbiától. „Mi, akik a Boszniai Szerb Köztársaságban élünk, szeretjük Szerbiát, és soha nem tettünk semmit Szerbia ellen” – emelte ki Dodik elnök.
Külön köszönetét fejezte ki Aleksandar Vučić szerb elnöknek a Boszniai Szerb Köztársaság településein megvalósuló projektekért.
„Aleksandar Vučić a cselekvés embere, vele nincs mese, hanem projektek vannak. Szerbia, bár maga is sok kihívással küzd, mégis jelen van a Boszniai Szerb Köztársaságban, és hálás vagyok Vučić elnöknek, mert a Boszniai Szerb Köztársaság valamennyi helyi közösségében, amelyekből 63 van, épült egy olyan létesítmény, amelyhez Szerbia is hozzájárult jelentős segítséggel, adományokkal, vagy teljes mértékben ő épített óvodákat, iskolákat vagy közműlétesítményeket” – mondta Milorad Dodik.
Montenegróról szólva Dodik elnök elmondta, hogy megérintette az, ami azután történik, hogy az ENSZ-ben bejelentették a Srebrenica-határozat támogatását.
„A Montenegróban élő szerbek a mieink. Ők nem montenegrói szerbek, hanem szerbek. Horvátországi szerbek sincsenek, csak szerbek. És egyesek, akik nem készek arra, hogy a végsőkig megvédjék népünket, végül mindig arra a következtetésre jutnak, hogy tévedtek. Ez fájdalmas számunkra, de egyben kielégítő is. Lehet, hogy megsértődnek, de ma azt mondtam, Montenegró szégyellje magát, ha ezt megteszik” – mondta Milorad Dodik, és hozzátette: „Ha valakire vonatkozhat ez a rezolúció, akkor az Montenegró, mert Milo Đukanović biztosította a logisztikát a Srebrenicában történtekhez”.
A rendezvényen felszólaltak Milorad Ćopić, a Boszniai Szerb Köztársaság Hagyományőrző Közösség elnöke, és Miroslav Karan, az Észak-bácskai Szerb Egyesületek Szövetségének elnöke is. A Boszniai Szerb Köztársaság Szabadkán megtartott tízedik, jubileumi estéjén, amelyen a Boszniai Szerb Köztársaság Hagyományőrző Közösség köszönő oklevelet adományozott azoknak, akik hozzájárultak az egyesület munkájához, a közönség megtekinthette a gazdag művelődési programot, amelyen részt vettek Jovan Perišić, Ljubomir Pavlović népzenész, guszla játékos, Milenko Krndija Preldžije, a prijedori Srpski sokolovi Kozare néptáncos csoport, a krajinai Srce Knešpolja népművészeti hagyományápoló csoport Kozarska Dubicáról, és számos más népzenei és néptáncos csoport.