Szabadka város zászlajának felvonásával és a városi képviselő-testület ünnepi ülésével ma megünnepeltük Szabadka város napját, szeptember 1-jét, minek alkalmából átadtásra kerültek a Díszpolgár cím, valamint Pro Urbe dyj adományozásáról szóló oklevelek és plakettek. Stevan Bakić, Szabadka polgármestere a Városháza dísztermében egybegyűltekhez intézett beszédében elmondta, hogy ma Szabadkát, a gazdag történelemmel, rendkívüli építészettel, sokszínű kultúrával és hagyományokkal rendelkező várost ünnepeljük, amely mindenekelőtt az emberek városa: azoké, akik létrehozták, megőrizték és fejlesztették, és akik ma is munkájukkal, tudásukkal és ötleteikkel járulnak hozzá ahhoz, hogy Szabadka olyan hely legyen, ahol jó élni.

Kiemelte, hogy a város napja, szeptember 1-je, alkalmat ad arra, hogy büszkén tekintsünk vissza az elmúlt évre, de ugyanakkor a jövőre is gondoljunk. Hangsúlyozta, hogy a két városnap között számos eredmény született, és a megvalósuló egyik legjelentősebb projekt a Tiszta Szerbia elnevezésű országos projekt, amely az elmúlt évtizedek legnagyobb beruházása a szennyvízcsatorna-hálózat kibővítésébe.

„A szennyvízcsatorna kiépítése Szabadkán, Palicson, Bajmokon és Csantavéren sokkal többet jelent új csöveknél, a hálózat kilométereinél és két új szennyvíztisztítónál. Tisztább környezetet, jobb élet- és fejlődési feltételeket jelent a város számára, valamint olyan problémák megoldását, amelyek évek óta terhelték egyes településrészek lakóit. Fontos, hogy ez a nagy horderejű munka folytatódik, és már most konkrét eredményeket láthatunk. Az idei év augusztus 31-i állapot szerint Szabadka város területén a szerződésben foglalt 22,7 kilométerből mintegy 20 kilométernyi hálózatot fektettek le, miközben Palicson és Bajmokon befejeződött a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, az érintett településrészek lakóinak nagy megelégedésére” – mondta Bakić.

Elmondta, hogy különösen fontos, hogy a Tiszta Szerbia projekt keretében Szabadka egyik régóta fennálló kommunális-környezetvédelmi problémáját is megoldják: a Prozivka városrészben található nyílt csatorna ügyét, amely évtizedek óta rontja a városrész lakóinak életminőségét.

„A Prozivkán a gyűjtőcsatorna kiépítésének munkálatai augusztus 23-án kezdődtek, és a csatorna egy részének csővezetékbe helyezését, azaz egy két és fél méter átmérőjű, 606 méter hosszú gyűjtőcsatorna kiépítését foglalják magukban. E szakasz kiemelkedő fontossága miatt – nemcsak a Prozivka Helyi Közösség lakói, hanem Szabadka valamennyi polgára számára – a műszaki ellenőrzés és a város részéről különös hangsúlyt helyeztek annak elsőbbségi megoldására. A munkálatok már most a tervezettnél gyorsabb ütemben haladnak, ezért arra számítunk, hogy ez a szakasz a szerződésben meghatározott határidő előtt elkészül. Ez újabb konkrét példája annak, hogy azok a problémák, amelyek évek óta terhelték polgártársainkat, most végre megoldást kapnak” – hangsúlyozta Bakić.

Hozzátette, hogy ugyanezt a célt szolgálta a Sándor városrészben található, nem megfelelő műszaki feltételekkel működő hulladéklerakó felszámolása is, amely három szakaszban zajlott. A Szerb Köztársaság jelentős támogatásával ez a projekt a közelmúltban megvalósult, így sikerült megoldani a város egyik régóta fennálló problémáját, és megteremteni a tisztább és rendezettebb Szabadka feltételeit.

Hangsúlyozta, hogy ez az év arról is emlékezetes marad, hogy Szabadka a gyorsvasút hálózatának részévé vált.

„Az Újvidék–Szabadka vasútvonal tavaly október 3-i forgalomba helyezésével városunk még szorosabb összeköttetésbe került Belgráddal és Újvidékkel, valamint Budapesttel és Európával is. Ez nem csupán egy új vasútvonal – ez új fejlődési lehetőséget jelent Szabadka, gazdaságunk, idegenforgalmunk és valamennyi polgárunk számára” – mondta Bakić.

Emlékeztetett arra, hogy az idei év januárjában Palicson ünnepélyesen megnyitották az újonnan épült orvosi rendelőt, amelybe az önkormányzat 96,53 millió dinárt fektetett.

„Ez a projekt is azt bizonyítja, hogy a város fejlődése nem csupán a nagy infrastrukturális beruházásokat jelenti, hanem azt is, hogy az egészségügyi ellátás kivétel nélkül mindenki számára elérhetőbbé és közelebbivé váljon, különösen az idősebb polgártársaink, a gyermekek és a krónikus betegségben szenvedők számára, akiknek leggyakrabban van szükségük orvosi ellátásra” – hangsúlyozta Bakić.

Kiemelte, hogy Szabadka idén még egy újdonsággal büszkélkedhet: ugyanis közel két évtized után márciusban ismét megnyitotta kapuit a felújított, kibővített és átalakított Népszínház.

„Visszaadtunk a városnak egy olyan teret, amely Szabadka valamennyi polgárának örömére ismét a kultúra, a művészet és az élő szó otthonává, egyúttal pedig a találkozás, a megértés és az összetartozás helyévé válik. Miközben köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik hozzájárultak a projekt megvalósításához, szeretném hangsúlyozni, hogy az új tér kapuinak megnyitása a közönség előtt nem csupán egy felújított intézmény kapuinak megnyitását és egy építési beruházás befejezését jelenti. Egyben törlesztjük a város kultúrája iránti adósságunkat, és megalapozzuk annak jövőjét” – mondta Bakić polgármester.

Hozzátette, hogy külön örömére szolgál, hogy idén is jelentős összegeket fordítottak a gyermekekre és oktatásukra.

Elmondta, hogy folyamatban van a Đuro Salaj Általános Iskola felújítása és bővítése, amelyre a Szerb Köztársaság Kormánya 295 millió dinárt különített el, valamint nemrégiben felújították és kibővítették a Mandarina óvoda épületét, a Naša radost Iskoláskor Előtti Intézményhez tartozó létesítményt, amelybe a város több mint 171 millió dinárt fektetett.

Bejelentette, hogy a következő időszakban is számos kedvező fejlemény várható az óvodai oktatás területén megvalósuló beruházásokkal kapcsolatban: megkezdik a Sanda Marjanović óvoda felújítási terveinek kidolgozását, megkezdődött a Šumice óvoda felújítása, szeptember végére pedig elkészül a központi konyha. Mint mondta, ennek eredményeként a Naša radost Iskoláskor Előtti Intézmény korszerűen felszerelt létesítménnyel és az élelmiszerek előkészítésére és elosztására szolgáló térrel gazdagodik.

„Elkészültek a Palicson építendő új óvoda tervei is. Jelenleg az építési engedély megszerzésén dolgozunk, és a Hadseregotthon értékesítésének egyik fontos célja éppen az volt, hogy Palicson egy új, korszerű és színvonalas óvodát építsünk. Amikor óvodákba és iskolákba fektetünk, nem csupán négyzetméterekbe és épületekbe ruházunk be. A gyermekekbe, biztonságukba, tudásukba és jövőjükbe fektetünk” – hangsúlyozta Bakić.

Kiemelte, hogy amikor az oktatásról van szó, a városvezetés munkájának egyik alapvető célkitűzése az volt, hogy a fiatalokat a vállalatokkal együttműködve segítse abban, hogy a duális képzés keretében magas színvonalú tudást szerezzenek.

„Szabadka a duális képzés szerbiai megvalósításának egyik úttörője. Ezzel növeljük a fiatalok esélyeit arra, hogy tudásra tegyenek szert, tudásukat továbbfejlesszék és gyarapítsák, ugyanakkor megerősítjük régiónk vállalatait is, amelyeknek a további fejlődéshez képzett és megfelelő szakmai tudással rendelkező munkaerőre van szükségük. A Szerb Köztársaság Kormánya, a Duális Oktatási és Nemzeti Képesítési Keretrendszer Hivatala, valamint Szabadka Város támogatásával az Ivan Sarić Műszaki Iskolában új, mintegy 3600 négyzetméter alapterületű gyakorlóközpont épült. A központ 11 műhelyt és 20, a gyakorlati oktatás és képzés céljára kialakított szakosított kabinetet foglal magában, a központ nagyobb részének felszerelését pedig a Szerb Köztársaság Kormánya biztosította. A Tréningközpont építésének befejezése jelentős előrelépést jelent nemcsak Szabadka városa és gazdaságunk fejlődése szempontjából, hanem az Észak-bácskai Közigazgatási Körzet és a tágabb régió számára is. Ezzel bebizonyítottuk, hogy kitartunk azon küldetésünk mellett, hogy az oktatás Szabadka fejlődésének egyik pillére legyen” – mondta Bakić polgármester.

Mint mondta, minden projekt és beruházás mellett „tisztában kell lennünk egy egyszerű igazsággal is: mindannak, amit teszünk, az embernek, Szabadka polgárának, az ő szükségleteinek, gondjainak és a mindennapokban felmerülő problémáinak kell a középpontjában állnia”.

„A mi feladatunk nem csupán az infrastruktúra és az épületek kiépítése. Az is a feladatunk, hogy meghallgassuk az embereket, megértsük szükségleteiket, és problémáikra felelősen, konkrétan és tisztelettel válaszoljunk. Mindennek, amit teszünk, egyetlen célja van: hogy Szabadka olyan város legyen, ahol az emberek élni, dolgozni, családot alapítani akarnak, és itt szeretnék a jövőjüket is építeni.”

Hangsúlyozta, hogy Szabadka Város Önkormányzata számos kiemelkedő projekt megvalósításához jelentős támogatást kapott a Szerb Köztársaságtól és a tartománytól.

„Ezért szeretnék köszönetet mondani Aleksandar Vučićnak, a Szerb Köztársaság elnökének, a Szerb Köztársaság Kormányának és a Tartományi Kormánynak a városunk szempontjából fontos projektek megvalósításához nyújtott hatalmas támogatásért és együttműködésért. Amikor a hatalom valamennyi szintje együtt dolgozik, az eredmények láthatóak, és ennek legnagyobb haszonélvezői polgáraink” – emelte ki Bakić polgármester.

Elmondta, hogy idén is folytatták a nemzetközi kapcsolatok erősítését, ami szintén rendkívül fontos, és emlékeztetett arra, hogy Szabadkára látogatott Luca Gori, Olaszország nagykövete, Charlotte Sammelin, Svédország nagykövete, valamint Edward Ferguson, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának nagykövete.

„Ezek a találkozók lehetőséget adtak arra, hogy bemutassuk Szabadkát, annak lehetőségeit és az új együttműködési formákban rejlő lehetőségeket különböző területeken” – mondta Bakić.

A Díszpolgár cím kitüntetettjét, Bencsik István újságírót, valamint a Pro Urbe elismerés idei kitüntetettjeit – a Szabadkai Tűzoltó-mentő Zászlóaljat, a Bratstvo Vasutas Művelődési Egyesületet, valamint Sebők Valériát, a népművészet mesterét – köszöntve hangsúlyozta, hogy ezek az elismerések a legszebb módját jelentik annak, hogy köszönetet mondjunk azoknak, akik tevékenységükkel hozzájárultak városunk hírnevének öregbítéséhez, és jobbá, gazdagabbá tették azt.

Egyúttal őszinte és szívélyes üdvözletét küldte a testvér- és partnertelepülések kedves barátainak, és kellemes szabadkai tartózkodást kívánt nekik.

„Mai jelenlétük is azt bizonyítja, hogy a városok közötti barátságok éveken át épülnek, és hogy az együttműködésnek, a megértésnek és a sokféleség tiszteletének nincsenek határai. Szabadka a jövőben is olyan város lesz, amely hidakat épít, és nyitott az új barátságokra és az együttműködés új formáira. Külön szeretnék köszönetet mondani déli tartományunkból, Koszovóból, Obilićből és Gračanicából érkezett testvéreinknek, hogy minden megpróbáltatás ellenére, amelyen keresztülmennek, ma itt vannak velünk. Köszönetet mondok a testvéri montenegrói nép képviselőinek, Berane és Pljevlja küldöttségeinek is, akiknek jelenléte idén is tanúságot tesz felbonthatatlan barátságunkról, a hivatalos politikai álláspontoktól függetlenül” – hangsúlyozta Stevan Bakić polgármester.

Szavai szerint a városvezetés munkájában a jövőben is prioritást élvez majd a hazai és külföldi beruházások vonzása, a gazdasági övezet bővítése, a meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létrehozása, valamint a munkanélküliség csökkentése.

Bejelentette a közlekedési és kommunális infrastruktúra kiépítésébe történő további beruházásokat, valamint a mezőgazdaságra és a környezetvédelemre helyezett nagyobb hangsúlyt. Hozzátette, hogy folytatódnak az oktatásba, az egészségügybe, a szociális védelembe, a kultúrába és a sportba irányuló beruházások, miközben tovább dolgoznak a regionális és határon átnyúló együttműködés fejlesztésén is.

„Még sok munka áll előttünk. De van okunk büszkének lenni arra, amit eddig elvégeztünk, és még több okunk van arra, hogy higgyünk abban, amit közösen meg tudunk valósítani. Őrizzük meg Szabadkát, ugyanakkor együtt építsük a jövő nemzedékei számára. Legyen olyan város, ahol tiszteletben tartják a sokféleséget, megbecsülik a jó embereket, értékelik a tudást, ahol a gyermekek biztonságban nőhetnek fel, és ahol minden ember érzi, hogy fontos” – üzente Stevan Bakić polgármester.

Beszéde végén Szabadka Városa és a maga nevében is gratulált valamennyi szabadkai polgárnak Szabadka város fennállásának 247. évfordulója alkalmából.

A díszülésen jelenlévőket Gyivánovity Dániel, Szabadka Város Képviselő-testületének elnöke is köszöntötte. Beszédében elmondta, minden városnak van története, Szabadkának pedig több is. Mert a mi városunk nem csupán egy kultúrához, egy nyelvhez vagy egy generációhoz kapcsolódott.

„Történetét különböző nemzetiségű, vallású és különböző hagyományokat tisztelő emberek írták. Emberek, akik együtt éltek, gazdálkodtak ezen a vidéken, itt alapítottak családot, itt építették a jövőt. Éppen ez teszi Szabadkát azzá, ami. Ez a sokszínűség. És ezért felelősek vagyunk azért, hogy erre a sokszínűségre városunk legnagyobb értékeként tekintsünk“ – hangsúlyozta ki Gyivánovity Dániel.

Emlékeztetett arra, hogy Szabadka 247 évvel ezelőtt nyerte el a szabad királyi városi rangot és a Maria Theresiopolis nevet kapta.

„Ez a tény jelentősen megváltoztatta helyzetét és utat nyitott a gyors fejlődés felé. De ennek az eseménynek a valódi értékét nem csak azok az előnyjogok jelentették, amelyeket ez a kiváltságlevél biztosított. Legnagyobb értékét az az elv jelentette, amely szerint az itt élők szabad polgárok, és a nemzetiség, a nyelv vagy a vallás nem jelenthet akadályt a jogok érvényesítésében. Éppen ezért lett a szabadság az egyik legfontosabb szó Szabadka történetében“ – mondta Gyivánovity.

A történelem azonban megtanított bennünket arra, hogy a szabadság nem magától értetődő dolog. Szabadka hol elveszítette, hol visszanyerte előjogait.

„Változtak az idők, változtak az országok, generációk váltották egymást. De az igény, hogy a város fejlődjön, és az itt élő emberek szabadon éljenek és alkossanak, soha sem tűnt el. Minden előrelépés mögött ott voltak az emberek, akiknek volt víziójuk, tettvágyuk és elég bátorságuk, hogy tegyenek a jövő nemzedékek érdekében” – emelte ki Gyivánovity elnök.

Ilyen korszak volt a 20. század eleje is.

„Amikor Szabadka legdinamikusabb fejlődésének időszakát élte meg. Ekkor keletkeztek azok az alkotások, amelyek mindörökre megváltoztatták a város arculatát: ekkor épült fel a zsinagóga és az új városháza. Ebben az időben jöttek létre Palics legjellegzetesebb szimbólumai: a Vigadó, a zenepavilon, a női strand, a víztorony és az emlékkút. És ezek nem csupán építészeti vállalkozások voltak, de egy vízió megtestesülései is. Olyan emberek víziójának, akik megértették: a várost nem csupán saját nemzedékük részére építik. Ők olyasmit hoztak létre, aminek jelentőségét nem is sejthették, és Szabadka általuk olyasmit kapott, amit ma is féltve őrzünk. Ezért ma, amikor Szabadka nagy építőiről beszélünk, nagy tisztelettel emlékezünk meg akkor polgármesterünkről, Bíró Károlyról. De a történelmet nem csak az alkotja, amit építünk, hanem az is, amit megőrzünk“ – hangsúlyozta ki Gyivánovity Dániel.

Szavai szerint amikor városunk jövőjéről beszélünk, az identitás kérdését nem választhatjuk külön a fejlődés kérdésétől.

„Szabadkának nem kell választania a hagyomány és a korszerűség között. Nem kell választania saját identitása és a világ felé való nyitottság között. Nem kell választania azok között a különböző kultúrák között sem, amelyek évszázadokon át formálták. Mindez egyszerre lehet a miénk. Elkészült az Y elágazás, egy olyan projekt, amelyre a polgárok évtizedeken át vártak. A vasút ismét összekötötte Szabadkát Szegeddel. A Belgrád–Budapest gyorsvasút pedig közelebb hozza városunkat Európa nagy központjaihoz. Szabadka ismét összekapcsolódik a környező térségekkel. És ez nem csupán közlekedési kérdés. Ez a fejlődés kérdése. Mert minden új út új beruházási lehetőséget teremt. Minden új vasúti kapcsolat új lehetőséget nyit az üzleti és turisztikai forgalom előtt. Minden új beruházás pedig lehetőséget jelent arra, hogy valaki itt találjon munkát, és a saját városában maradjon“ – mondta az elnök.

A Díszpolgári cím és a Pro Urbe elismerés kitüntetettjeinek gratulálva azt mondta, munkájuk Szabadka részét képezi, és példájuk ösztönözzön bennünket arra, hogy értéket hagyjunk magunk mögött.

„Szabadka szabad királyi várossá vált, és ezt követően a nemzedékek sora különböző módokon élt ezzel a lehetőséggel. Volt, aki épített. Volt, aki megőrzött. Volt, aki felújított. Volt, aki összekötötte az embereket“ – mondta Gyivánovity Dániel.

„A mi nemzedékünk feladata ugyanez. Megőrizni azt, ami érték. Megváltoztatni azt, amin változtatni kell. Befejezni azt, amit elkezdtünk. És elkezdeni azt, amire az utánunk következő nemzedékeknek szükségük lesz.

Talán egyszer, sok év múlva valaki ugyanitt fog állni, és arról az időszakról beszél majd, amelyben mi ma élünk. Szeretném, ha akkor ezt mondhatnák rólunk: Tisztában voltak azzal, mit örököltek és mit kell megőrizniük. De azt is tudták, hogy valami jobbat kell maguk után hagyniuk. Szeretném hinni, hogy Szabadkát olyan várossá tettük, ahol az emberek szívesen maradnak. Olyan várossá, ahová örömmel érkeznek és ahonnan úgy indulnak el, hogy vissza szeretnének térni. Olyan várossá, ahol különböző emberek együtt tudnak élni, és amely büszkén viseli nevét – szabad királyi város. Kedves szabadkaiak, boldog városnapot kívánok mindannyiuknak!“ – zárta beszédét Gyivánovity Dániel.

A Díszpolgári cím adományozásáról szóló oklevelet és plakettet Stevan Bakić polgármester adta át Bencsik Istvánnak, a Pro Urbe elismeréseket pedig a képviselő-testület elnöke, Gyivánovity Dániel adta át a díjazottaknak.

A kitüntettek nevében István Bencsik mondott köszönetet kiemelve, hogy ezek az elismerések bizonyítják, hogy munkájuk nem hiábavaló, azt elismerik és értékelik.

Szabadka Város Képviselő-testületének díszülésén több között jelen voltak Milorad Veljović, Szerbia elnökének küldötte, Miloš Vučević, a köztársasági elnök regionális együttműködésekért felelős elnöki tanácsadója és a Szerb Haladó Párt elnöke, a testvér- és partnervárosok, a környező önkormányzatok küldöttségei, a városban működő diplomáciai testületek képviselői, az állami és tartományi szervek, vallási közösségek és nemzeti tanácsok képviselői, köztársasági és tartományi parlamenti képviselők, a képviselő-testület tanácsnokai és számos vendég.

Az ünnepi ülés után a jelenlévők állófogadáson vettek részt és felvágták a város születésnapi tortáját.

Az ülés kezdetén a szerb himnuszt a Sveti Roman Melod egyházi kórus adta elő.